Szétszórt elmém élvezhető mellékei-avagy a meggyőződésből szőke nő is nő

Mi lettem ha nagy lettem?

Amikor gyerekek voltunk elképzeltük mik leszünk ha nagyok leszünk...

Rengeteg "top"szakma keringett bennem is.

Bohóc na az vagyok néha.

Vasutas mert olyan jó volt látni,hogy a bácsi olyan erős,hogy egy intésére megáll az a nagy vonat,eszelősen oda voltam a tárcsáért amivel integetett.

Takarítónő az Anyukám cégénél,mert imádtam Őt,és mindig vele akartam lenni.
Anyukám jegyzetten gyönyörű nő volt akkoriban,és bár mai napig nem erőssége a gombvarrás,gépész és agrár mérnöki diplomát is szerzett.
Mindig tanult valamit.
Így,mivel már akkoriban is objektív voltam,tudtam,akkor dolgozhatok 5 évesen ott ahol Ő,ha valamit tanultam.
Így hosszas gondolkozás után kiböktem - mert ugye akkor képesítés nélküli állapotomban nem igen jutott volna ugyanott jobb beosztáshoz,hogy:
Anya!Takarítani fogom az irodád!
Persze a tanulásról nem mondtam le és időnként lelkesen olvastam az Anyu könyveit,legtöbbször fejjel lefelé tartva.
Akkor tanított meg olvasni...Ez a szerelmem pedig örök.

Doktor bácsi illetve doktor néni,bocs!Tény,hogy a doktor bácsik iránti vonzalmam azért mai napig ép és sérthetetlen.  
Akkori lelkes gyógyító koromban rengeteg plüss maci,és hosszú barna hajú babám esett ennek áldozatul,valahogy a sebészetet preferáltam,
és nem mindnek lehetett visszatenni a karját,vagy a lábát,ne adj Isten a fejét.

Virágárus,pap,konyhás néni,hogy én kapjam a legtöbb palacsintát,pap,hogy én is akkor menjek be a nagy titokzatos templomba amikor csak akarok,virágárus meg?Kislány voltam virág őrült,koszorú fonó specialista. Sorolhatnék még példákat,van elég...

Amikor tini lettem elképzeltem hatalmas szerelmeket,melyek legmagasabb csúcsa érzékileg az volt,ha a srác a buszon akit 5 hónapja figyeltem,
és aki miatt egy órával korábban indultam,hogy ugyan azzal a busszal utazhassunk rám mosolygott,RÁM MOSOLYGOTT!!!!!
Lassú tűzön érlelt a szerelem,mennyivel jobban megéltük akkoriban a várakozást nem?
Ma meg ha megtetszik valaki elkapjuk, megkötözzük,hazahozzuk
és jól meg...csikizzük. 

Fiatal lányként kezdtem érezni a női lét megfogható élményét...ízét...
Elképzeltem ideális férjeket,néha heti 2-3 pasit is végig néztem mentális kivetítőmön ahogy boldogító igent rebegek neki,elképzeltem magam minden világ legközepén.
Ugyan melyik 18-20 éves nem érzi úgy,hogy a világ kereke az ő kis almányi popója körül forog?

Elképzeltem szemüveges okos tojás kisfiút,masnis hisztis kislányt,
elképzeltem csoda FELESÉG leszek,és szenzációs ANYA...
Persze hatalmas karrierrel,rengeteg pénzzel,sok szerető pillantással,
kedves szavakkal,irigy barátnőkkel....és persze a kezem rendszeresen belelógott a bilibe pestiesen szólva.

Sok kívánságom teljesült is.
Igaz néhánynak fényét vonta,hogy nem akkor és nem ott ,és nem ugyan úgy ahogy elképzeltem,hanem később, máshol és nem úgy.

Mennyi mindenre vágytam életemben, de mindig azok a legemlékezetesebb beteljesülések amikre várnom kellett,nem sokat nem keveset.
Épp annyit amitől még eksztatikus élmény volt megkapni,megtapasztalni,magaménak tudni.


Felnőttem...FELNŐTT LETTEM.
A rengeteg emberből akit elképzeltem magamban csak egy maradt.
Én magam...úgy ahogy vagyok.
Megismerkedtünk,barátok lettünk,s bár haragszom rám néha úgy érzem barátok is maradunk.

Gipszbe zárt létem eddigi 59 napja megtanított engem türelemmel várni,elfogadni az elfogadhatatlant és újra megbecsülni,újra élni kamasz létem lassú tűzön érlelő világát.